Pura vida - a tiszta élet esszenciája

 

Costa Ricán az emberek ezzel a kifejezéssel köszöntik egymást. Szó szerinti jelentése: tiszta élet, amit inkább úgy fordítanék: jól vagyok, minden rendben van. Mindig is szerettem volna elutazni oda, vonz a természet, a gazdag élővilág és az ottani életszemlélet. A helyiek nem élnek fényűző körülmények között, mégis úgy gondolják, hogy megvan mindenük, ami a boldogsághoz szükséges. Mi, a nyugati civilizációban sokszor túlgondoljuk a dolgokat és folyamatosan kergetjük a vágyainkat. Akkor leszünk boldogok, ha megtaláljuk a párunkat, ha nyaralni megyünk, ha meglesz az álom munkánk és rengeteg pénzt keresünk. Miközben ostorozzuk magunkat, hogy miért nem sikerül egyről a kettőre jutnunk és mikor lesz minden a legideálisabb, pont lemaradunk a lényegről: az életről magáról. A boldogság nem szabadna, hogy feltételekhez kötött létállapot legyen, hanem az apró örömök megélésének képessége. Megtalálni a szépet a mindennapokban, ami melegséggel tölti el a szívünket.

Emlékszem, amikor Balin jártam pár évvel ezelőtt és sikerült egy monszunos időt kifogni. Ugyan meleg volt, de rengeteget esett az eső és nem tudtunk mindent megnézni, amit szerettünk volna. Az elején nagyon zavart, hogy pont ilyenkor utaztam oda. A helyieket figyeltem, ahogy a robogón teljes családok ülnek és mennek a szakadó esőben, közben nem voltak feszültek és átkozták az égieket, hanem nyugis tempóban haladva, mosollyal az arcukon tették a dolgukat. Nem kellett hozzá sok idő, hogy én is átvegyem ezt a pozitív életszemléletet és könnyen alkalmazkodjak a természethez, mezítláb és esőkabátban császkáljak a szigeten.

A tökéletességre és teljességre való törekvésünk kiöli belőlünk a jelen élvezetét. Ez nem azt jelenti, hogy ölbe tett kézzel várjunk a csodára, hanem engedjük meg magunknak a lelassulást és hozzuk ki a pillanatból a legjobbat. Figyeljünk a testünkre és lelkünkre, hogy mi esik éppen jól és csempésszünk be „énidőt” a napjainkba. Ha folyamatosan maximum fordulatszámon pörgünk és csak a kötelezettségeinknek élünk, egy idő után elveszítjük a kapcsolatot saját magunkkal. 

Élvezzük hát az életet, és örüljünk annak, amink van! PURA VIDA!

Itt az idő élni a saját életünket!

Közeledünk az év végéhez, amitől úgy érezhetjük, hogy nem sokára véget ér ez a zűrzavaros helyzet és az újévben minden visszaáll majd a régi kerékvágásba. A mostani káosz mindenki életében olyan helyzeteket teremtett, amik megoldásra várnak. Még, ha azt hittük is, hogy ezen már túl vagyunk, elengedtük és átrágtuk magunkat rajta, akkor is megkérdőjelezik az égiek, hogy valóban megtörtént-e. Ha nem, akkor itt a csodás lehetőség a megoldásra, átalakulásra, sebeink begyógyítására. Nincs más dolgunk, mint elképzelni a vágyott életet és aszerint élni a jelenben is. Legtöbbször azonban fennakadunk már az első lépésnél, hogy kik is vagyunk és mit is szeretnénk valójában. Van, akinek könnyen megy és van, aki még felnőtt korában sem tudja. Én ez utóbbi csoportba tartozom, és még mindig keresgélem az utam, de az önismereti munka sok mindenben segített. 

Ez az időszak felszínre hozott olyan belső erőforrásokat, amiről azt hittem nem is léteznek és biztosan sokan tapasztaltak hasonlót. Azt veszem észre, hogy kezdek elköteleződni magam mellett. Figyelem az érzéseimet, a testem rezdüléseit. Odafigyelek, hogy ne a szokások irányítsák cselekedeteimet, hanem a pillanatnyi állapotom. Ha megjelenik egy rossz érzés, hagyom és nem nyomom el. Igyekszem nem bírálni és bántani önmagam, Szűzként ez nem könnyű J  A rendszeres meditálás segít elcsendesíteni a folyamatosan kattogó elmém és belső egyensúlyt teremt. A célja, hogy a jelenben tudjak maradni, ne ingázzak a múlt és jövő között. Így a külvilág történései kevésbé hatnak ránk és a teremtés is könnyebben megy ebben az állapotban. 

Egy idő után rájövünk, hogy nem is a végcél a lényeg, hanem az utazás maga. Meg kell találnunk a hétköznapokban rejlő csodákat, hiszen ebből áll össze az életünk. 

Mindig is történni fognak velünk dolgok, de az, hogy mi erre hogyan reagálunk, egyedül a mi döntésünk. Itt az idő élni a saját életünket!